Pápai Missziós Művek
Pontifical Mission Societies
„Victor Paul-t a közösség papjai segítőjének tekintették, mind a katolikusok, mind a baptisták. Mindenki tisztelte őt. Február 9-én egy csapat bandita rárontott a közösségünkre” – folytatja Linus atya. „Sajnos őt, a terhes feleségét és a kisfiukat is elrabolták. Még aznap éjjel néhány áldozat azt kérte a banditáktól, hogy kíméljék meg a hitoktatót és családját, elmagyarázva nekik, hogy még csak most érkeztek és hogy ő volt az ő hitoktatójuk. Ám a banditák elutasították ezt és ragaszkodtak hozzá, hogy őket is magukkal vigyék, mondván, hogy éppen azért mert látogatók, elviszik őket is”.
„2026 április 5-én, ahogy kérték az emberrablók, kifizették az elraboltak szabadon bocsátásáért a váltságdíjat. Igazából a hitoktató feleségét, kisfiát és más nőket találtunk meg gyermekeikkel együtt, akiket aznap szabadítottunk ki. Azonnal kórházba vittük mindegyiküket, orvosi kivizsgálásra. A vizsgálat után a hitoktató felesége megszülte kisfiát. Az újszülött jól van, a másik kisgyerekük is, de ő állandóan kérdezi, hogy hol az apja. Visszatértünk falunkba, de lelkiállapotunk mélyen meg van rázva: nem volt könnyű mindezzel szembernézni.”
„A közösségünk és a hívek nagy része még mindig sokkolva van. Victor Paul azért jött közénk, hogy hirdesse Jézus Krisztus evangéliumát, és a halálhíre, az erdőben megölt többi áldozatéval együtt, mindenkit megrázott. Nem maradt más mint megszervezni temetésüket.”
”Az egész közösség elcsüggedt, de egyek maradunk az imában, kérve Istent, hogy adjon nekünk vigasztalást és erőt. Keresztényekként hisszük, hogy Isten ismeri mindennek a miértjét, ami történt. Nem akarunk hibáztatni senkit; inkább mindent az Ő kezébe helyezünk. Imádkozzunk, hogy Isten megérintse azok szívét, akik annyi fájdalmat és annyi rosszat okoztak a közösségünknek.”
(Fides hírügynökség)