Pápai Missziós muvek
PÁPAI MISSZIÓS MŰVEK

PONTIFICIE OPERE MISSIONARIE
PONTIFICAL MISSION SOCIETIES
Pápai logó
 
 
 
 
Misszió
Vatikáni dokumentumok
A Pápai Missziós Művek
Hírek, cikkek, archivum
Média
Támogatások

Amint engem küldött
az Atya,

úgy küldelek én is
    titeket (Jn 20,21)

MISSZIÓ
     ÚJ EVANGELIZÁCIÓ

II. János Pál pápa


az egyetemes
    misszió pápája

Kezdőlap arrow Vatikáni dokumentumok arrow Hírek a Vatikánból arrow Mit üzenhet a Közel-Kelethez szóló pápai buzdítás az európaiaknak?
Mit üzenhet a Közel-Kelethez szóló pápai buzdítás az európaiaknak?

Image

XVI. Benedek pápa szeptember 16-án, libanoni apostoli látogatása harmadik, egyben utolsó napján, Bejrútban bemutatott szabadtéri szentmise keretében átnyújtotta „Ecclesia in Medio Oriente” kezdetű Apostoli buzdítását a térség pátriárkáinak és püspökeinek.
A Vatikáni Rádió európai szerkesztőségének munkatársa, Leszek Gęsiak lengyel jezsuita, kommentálta az apostoli buzdítást.




Elmondta, hogy XVI. Benedek pápa 2012. szeptember 14-től 16-ig tartó libanoni apostoli utazása a különféle kultúrák, hagyományok, felekezetek és vallások közötti találkozó és interakció sajátos alkalma is volt. Számos gyümölcse közül az egyik az a dokumentum, amelyet a pápa átnyújtott a helyi egyháznak. 

Az Ecclesia in Medio Oriente kezdetű apostoli buzdítás megpróbálja kiengesztelni egymással a különféle bonyolult történelmi és vallási folyamatokat és egybe kívánja azokat fűzni: a térségben, mint egy nagyító alatt, összpontosulnak azok a problémák, amelyek érintik az egész mai világot, Európát is beleértve. A Közel-Kelet az a föld, ahol a három nagy, egyistenhívő vallás született. Az egész emberiség számára, és különösen nekünk, keresztényeknek, az üdvözítő Isten földje, a názáreti Jézus földje. A Szentatya, miközben a Közel-Kelet egyházához szól, vajon az Öreg Földrész lakóit is megfontolásokra kívánja késztetni? 

A pápai dokumentumot különféle módokon és összefüggésekben lehet olvasni és elemezni. Az egészet uralja azonban egy sürgető, mintegy kiáltó felhívás a párbeszédre, amely kivételes dimenziót ölt a Közel-Kelet helyzetében, ahol látható módon keresztezi egymást a három nagy monoteista vallás jelenléte és tevékenysége. Azon a földön különös erővel hangzik fel a megosztott kereszténység különböző felekezetei imáinak hangja. Azon a földön különféle rítusok szerint ünneplik liturgiájukat a Szent Péter utódával egységben lévő keleti katolikus egyházak, megtartva évszázados hagyományaikat és sajátosságaikat. 

A vallások közötti párbeszédről szólva a pápa hangsúlyozza, hogy a Közel-Kelet távlatában a párbeszédet nem politikai vagy társadalmi pragmatikus megfontolások diktálják, hanem mindenekelőtt a hittel kapcsolatos teológiai alapokra épül. Ebben az esetben a hit támogatja az embert abban a meggyőződésében, hogy Isten létezik és felkínálja jóságát, szeretetét az embernek.

Európában sok szó esik a párbeszédről. Ugyancsak sokat beszélnek a szabadságról, annak minden aspektusáról. A párbeszéd ugyanis elválaszthatatlanul kapcsolódik a szabadsághoz. És talán éppen az új pápai buzdítás fényében, Európa lakóinak most újból fel kellene tenniük a kérdést, hogy mi a szabadság és a párbeszéd jelentése. 

A Közel-Keleten, amely nemcsak hogy örökké nélkülözi a békét és a stabilitást, de a krisztushívők számára veszélyben forognak a túlélés legelemibb feltételei is, a keresztények továbbra is tanúságot tesznek identitásukról, a kisebbségi helyzet, az üldöztetések és a diszkrimináció ellenére.

A pápa ebben a légkörben kéri a vallásszabadság tiszteletben tartását, az erőszak, a diszkrimináció és a gyűlölet felszámolását. Emlékeztetve a II. Vatikáni Zsinat tanítására, azt írja, hogy a vallásszabadság minden más szabadság csúcspontja. Szent és elidegeníthetetlen jog, amelynek gyakorlását biztosítani kell mind egyéni, mind közösségi szinten.

Image

Image

Talán ez az egyik gondolat, amit Benedek pápa Európának szán. Európa ugyanis, paradox módon, a szabadság, a modernség, a politikai korrektség nevében, szüntelenül előmozdítja a keresztényellenes magatartás egy bizonyos formáját, és sajátos hatékonysággal eltávolodik vallási gyökereitől, amelyek arculatát kialakították. Talán azt hiszi Európa, hogy hit, tehát teológiai alapok nélkül lehet ezen a földön tartós párbeszédet, békét, jólétet teremteni? 

Természetesen elképzelhetjük földrészünket úgy is, hogy a templomokat művészeti galériákká és tornatermekké alakítják át, a nyilvános helyekről eltávolítják a kereszteket, valamint felszámoják az olyan „maradi” értékeket, amelyek védelmezik a házasságot és a családot. És mindezek között egy kicsiny keresztény nyáj elrejtőzik valahol egy modern katakombában. Olyan föld még Európa, ahol az emberek teljesen megvalósíthatják önmagukat? Még Európa ez a földrész? – teszi fel a kérdést eszmefuttása végén Leszek Gęsiak lengyel jezsuita a Vatikáni Rádió Európai horizontok című rovatában.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
 
További írásaink

   5 éves a SZGYM

        AKTUÁLIS

MISSZIÓS
    RÓZSAFÜZÉR

 
 
HITTERJESZTÉS MŰVE
SZENT PÉTER APOSTOL MŰVE
SZENT GYERMEKSÉG MŰVE
MISSZIÓS UNIÓ
Célja, hogy támogassa a világméretů evangelizációt, és az egyetemes missziós lelkület terjedését.

Célja, hogy erősödjön és növekedjen a missziós- és bennszülött papság képzésének lelki és anyagi támogatása.
A gyermekeket és kamaszokat hívja a misszió kalandjába, hogy felébressze bennük a missziós lelkületet, támogassa a keresztény szolidaritás iránti nyitottságukat.
Célja, hogy a papok és szerzetesek között a missziós lelkület elmélyítésével növekedjen a hivatások száma.
 
   
   
     
H-1223 Budapest, Jókai Mór u. 14. Tel/Fax: (+36 1) 226 4610 • E-mail: pmmmisszio@gmail.com
honlapkészítés