Pápai Missziós muvek
MISSZIÓS UNIÓ
PONTIFICIUM OPUS
A UNIONE MISSIONARIA


"Mindenki misszionárius"
Pápai logó
 
 
 
 
Misszió
Vatikáni dokumentumok
A Pápai Missziós Művek
Hírek, cikkek, archivum
Média
Támogatások

Amint engem küldött
az Atya,

úgy küldelek én is
    titeket (Jn 20,21)

MISSZIÓ
     ÚJ EVANGELIZÁCIÓ

II. János Pál pápa


az egyetemes
    misszió pápája

Hitterjesztés Műve
Szt. Péter Apostol Műve
Szent Gyermekség Műve
Missziós Unió
Kezdőlap arrow Missziós Unió arrow Hírek arrow A cigányok papja vagyok
A cigányok papja vagyok

Image

"Néhanapján, amikor valamilyen körülmények folytán be kell mutatkoznom, foglalkozásként megemlítem a címben szereplő vallomást."

Márkus András c.esperes  plébános, a sepsiszentgyörgyi Mária, Világ Királynője plébánia, az első személyi plébánia a roma hívek számára plébánosának írása




Én magam is elcsodálkozom, ha azon elmélkedem, hogy Isten milyen furcsa feladattal bízott meg. Megérteném, ha cigány nemzetből származnék, mert akkor népem körében kellene az Evangéliumot hirdetnem. Megérteném akkor is, ha missziós feladattal bízott volna meg és Ázsia, Afrika vagy Dél-Amerika helyett a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed cigányaihoz küld.  De így?  Így csak végzem a mindennapi papi teendőket, azért is, mert pappá szentelésemkor öntudatlanul Szent Péter szájából választottam jelmondatot: „Nézd, mi mindent elhagytunk és követtünk Téged” (Mk 10,28)

Tíz csodálatos évet töltöttem el segédlelkészként három plébánián, mely plébániák közül a gelencei és a gyergyóremetei határozták meg papi munkámban a stílust, azaz, mikor, mit és hogyan kell azt a bizonyos lelkipásztori tevékenységet elvégezni.

1991 augusztusától kerültem Sepsiszentgyörgyre a Szent Gellért plébániára, ahová Bálint Lajos érsek úr a következő útravalót adta velem: „András, azért küldtelek Sepsiszentgyörgyre, mert plébániádhoz sok cigány tartozik, és ne felejtkezzél meg foglalkozni velük.” Sűrűn igeneltem, de valójában nem tudtam, hogy mire bólogatok.
Az Őrkő negyed is az én területemhez számított. A házszentelés alkalmával teljes körű népszámlálást is tartottam. Három dolog nagyon szembetűnő volt számomra a cigányokkal kapcsolatosan.  Az egyik a családonkénti sok gyermek és fiatal. A másik az írástudatlanság. Tíz családból kb. 2-3, esetleg négy személy tudott valamennyire írni-olvasni. A harmadik, ami nagyon megdöbbentett, az a hatalmas nyomor és szegénység, amiben ez a nép él.

Tudtam, éreztem, hogy ezek a hívek között nagy feladatok várnak rám.

Megnyugtatott egy fontos tény, 1990-ben Bálint érsek úr kíséretében Kalkuttai Teréz anya Sepsiszentgyörgyön járt és a szentéletű rendalapító apácái már megtelepedtek az állomás negyedben lévő kápolnánál, és befejezés előtt áll az Őrkő negyedben a rendház és a templom, amely a cigány pasztorációt fogja szolgálni. 1992 december 8-án megtartottam az első misét a „cigány-templomban” és ezzel elkezdődött a rendszeres misézés és hitoktatás az Őrkő negyed cigányai között.  Image

Hittant tanítva szomorúan vettem tudomásul, hogy a lassanként 120-130-as létszámúra dagadt gyermek- és ifjúcsoport 98-99%-a írástudatlan.  Az okokat firtatva elmondták, hogy csak egy-két évig jártak iskolába, mert mindig az utolsó padban volt a kijelölt hely számukra. Ezért határoztam el, hogy a templom alatti két hittanteremben iskolát rendezek be, ahol a hitoktatás mellett írás-olvasás-számolásra is fogom tanítani a gyermeksereget. Így januártól már ilyen jellegű oktatásra rendezkedtünk be. 1993 őszére államilag is elismert, sőt sok bíztatással is támogatva, hivatalos iskolává nőtte ki magát templomi iskolánk, melyet Néri Szent Fülöpről neveztünk el.

1996. augusztus 1-től Érsek atyánk létrehozta az ország első  „cigány plébániáját”, vagyis hivatalosan: a személyi plébániát a roma hívek számára. Első plébánosa ennek a Mária Világ Királynőjéről nevezett egyházközségnek engem nevezett ki.

Ennél a végszónál tevődik fel az a kérdés, melyet többször is nekem szegeztek TV riporterek, újságírók: vajon nem lehet szegregációnak, gettósításnak nevezni a külön iskola és külön egyházközség létesítését a cigányok körében, ha mindenfelé, különösen napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek az integrációra.

A kérdés felvetők nem ismerik igazából a cigány ember társadalmát, hitvilágát, civilizációhoz való  viszonyulását. De én megkockáztatnék ilyen megközelítést is: joga van-e a cigányságnak saját iskolához, saját templomhoz, saját kultúrához? Mert mi magyarok is állandóan ezekért az Isten-adta jogainkért harcolunk. De ugyanakkor, ha európaivá akarjuk tenni a cigányokat, akkor európaiságunkat úgy kell a cigányok elé élni, hogy az vonzó legyen számukra is.

Mit is keresek a cigányok között? Számomra a választ a templomot megtöltő, csillogó szemű, jobb életre vágyakozó gyermekek adják, amint szépen imádkoznak, énekelnek, tátott szájjal hallgatják a prédikációkat, bár sokszor ez a legnagyobb kihívás számomra, hiszen az Úr üzenetét az ő nyelvükre le kell fordítanom. Öröm látni, hogy Teréz anya leányainak, vagyis a Szeretet Misszionáriusai apácák keze alatt a rendszeres tanítás és nevelés meghozta az Istennel való  kapcsolatukban az eredményt, vagyis tudják, hogy kiért jönnek a templomba. Csak gyönyörködni tudok a templomban felolvasó 11-12-14 éves gyerekek ügyességén, folyékonyan és érthetően adják elő Isten igéjét a Bibliából. Van értelme a saját iskolának, mert már a negyedik csoport végezte el a nyolc osztályt.

A jövőtől talán csak annyit remélek, hogy Isten meghív majd a cigány gyermekek és ifjak közül is a papi hívatásra bár egyet-egyet, mert ha közülük való pap állna az oltárnál és a szószéken, biztosabb és hitelesebb lenne a tanúságtétel.

A magyar hívektől pedig csak kérem, hogy nagyobb empátiával közeledjenek a cigányokhoz, próbálják megérteni őket és, mindenek előtt, emberként közeledjenek hozzájuk.

 
További írásaink

   5 éves a SZGYM

        AKTUÁLIS

MISSZIÓS
    RÓZSAFÜZÉR

 
 
HITTERJESZTÉS MŰVE
SZENT PÉTER APOSTOL MŰVE
SZENT GYERMEKSÉG MŰVE
MISSZIÓS UNIÓ
Célja, hogy támogassa a világméretů evangelizációt, és az egyetemes missziós lelkület terjedését.

Célja, hogy erősödjön és növekedjen a missziós- és bennszülött papság képzésének lelki és anyagi támogatása.
A gyermekeket és kamaszokat hívja a misszió kalandjába, hogy felébressze bennük a missziós lelkületet, támogassa a keresztény szolidaritás iránti nyitottságukat.
Célja, hogy a papok és szerzetesek között a missziós lelkület elmélyítésével növekedjen a hivatások száma.
 
   
   
     
H-1223 Budapest, Jókai Mór u. 14. Tel/Fax: (+36 1) 226 4610 • E-mail: pmmmisszio@gmail.com
honlapkészítés