Pápai Missziós muvek
HITTERJESZTÉS MŰVE
PONTIFICIUM OPUS
A PROPAGANDA FIDEI


„… hogy az Evangélium minél jobban elterjedjen…”
Pápai logó
 
 
 
 
Misszió
Vatikáni dokumentumok
A Pápai Missziós Művek
Hírek, cikkek, archivum
Média
Támogatások

Amint engem küldött
az Atya,

úgy küldelek én is
    titeket (Jn 20,21)

MISSZIÓ
     ÚJ EVANGELIZÁCIÓ

II. János Pál pápa


az egyetemes
    misszió pápája

Magyar misszionáriusok Kínában

Image

A magyar külmissziós mozgalom belpolitikai háttere az 1920–1930-as években


VÁMOS PÉTER
Magyar misszionáriusok Kínában c. tanulmánya teljes egészében a Vigilia egy korábbi számában olvasható



A 20. század első felében két önálló magyar misszió működött Kínában: a jezsuitáké és a ferenceseké. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának első hittérítője 1922-ben érkezett Kínába, a Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány első misszionáriusai pedig 1929-ben. A jezsuiták 1936-ban vették át Észak-Kínában adamingi misszió irányítását, a ferences barátok pedig három évre rá, Hunan tartományban, Baojingban kaptak önálló missziós területet. A harmincas évek végén a szerzetesnőkkel együtt összesen száznál több magyar misszionárius élt Kínában, katolikusok és protestánsok egyaránt. A magyar missziós tevékenység akkor teljesedett ki, amikor a magyar-kínai kapcsolatok egyébként a minimumra szorultak vissza: a két világháború közti időszakban. A két ország között hivatalos diplomáciai kapcsolat nem volt, a kereskedelmet néhány vállalkozó magánügyletei jelentették, a nagy távolság és a háborúk következtében társadalmi kapcsolatnak nem lehetett esélye.


Az önálló magyar missziók alig egy évtizeden át léteztek Kínában. Az államközi kapcsolatok rendeződésének idejére már mindkét országban gyökeres változások következtek be: 1949 után a kínaiak nem nézték jó szemmel a külföldi misszionáriusok jelenlétét. Néhány éven belül minden magyar misszionárius Kína elhagyására kényszerült, itthon pedig 1950-ben gyakorlatilag felszámolták a szerzetesrendek működését.Image


ImageA misszionáriusok a hit terjesztésével az európai, közelebbről a magyar kultúrát vitték - természetesen hitbéli meggyőződésükből fakadóan keresztény köntösben - a kínai városokba és a külvilágról mit sem tudó, sanyarú körülmények között élő parasztok körébe. Hitbuzgalmi tevékenységük mellett tanítottak és gyógyítottak, így folytatták azt a több évszázados missziós hagyományt, amely a két civilizáció egymásra találásának és kölcsönös megismerésének egyik csatornája volt. A Trianon utáni Magyarországon miért lángolhatott fel ilyen hévvel a külmissziók iránti érdeklődés? És miért éppen Kína vonzotta a magyar misszionáriusokat?


Az 1920-as években Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának elöljárósága és a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány vezetése is úgy döntött, hogy misszionáriusokat küld Kínába.Image


A katolikus egyház missziós tevékenységét Magyarországon összefogó Krywald Ottó pápai prelátus, a Hitterjesztés Tanácsának országos elnöke szerint ,,a háború után a missziós gondolat Csonka-Magyarországon is egyre nagyobb tért hódít...,, ,,Nem különös-e - teszi fel a kérdést -, hogy megcsonkult hazánk, amely annyi sebből vérzik s melyet annyi gond gyötör, világmissziós munkát is akar végezni? Nem lehetetlen vállalkozás-e a nacionalizmus túltengése idején idegen népek térítésére gondolni?,, A kérdésekre a választ is megadja:

,,A missziós gondolat az, amely az értékek hierarchiájának megállapítására képesít. Minden népnek megvannak külön sajátságai, jellemvonásai, amelyek Istentől adottak. A népi, faji különbségeket az egyház nem tagadja, nem is akarja megszüntetni, sőt szentesíti a haza- és nemzetszeretetet.,,


1937. május 23. és 1938. december 31. között a magyar katolikusok Kettős Szentévet ünnepeltek. Az Eucharisztikus Világkongresszus évében az oltári szentség ünneplését a Szent István jubileummal kapcsolták össze. Lévay Mihály pápai prelátus, A katolikus hittérítés története című mű szerkesztője a kötet 1937-es megjelenése alkalmából a missziós gondolatot olyan eszközként jelöli meg, amely az ország megcsonkítása utáni helyzetben fontos szerepet tölthet be a keresztény magyar nemzet fennmaradásában és újjászületésében, ,,...hiszen tudjuk, hogy súlyos csapások bénítottak meg bennünket és akkor, amikor élet és halál kérdése meredt elénk, mindenekelőtt nemzeti létünket és európai helyünket kellett biztosítanunk és csak azután gondolhattunk arra, hogy a világmisszió művét támogassuk... ennek a lassan induló érdeklődésnek és áldozatkészségnek szárnyakat kell adnunk, éppen most, a katolikus renaissance napjaiban, hogy a katolikus Magyarország is méltóképpen sorakozzék a világ többi nagy katolikus nemzete mellé.,,

Forrás: www.vigilia.hu
 
További írásaink

   5 éves a SZGYM

        AKTUÁLIS

MISSZIÓS
    RÓZSAFÜZÉR

 
 
HITTERJESZTÉS MŰVE
SZENT PÉTER APOSTOL MŰVE
SZENT GYERMEKSÉG MŰVE
MISSZIÓS UNIÓ
Célja, hogy támogassa a világméretů evangelizációt, és az egyetemes missziós lelkület terjedését.

Célja, hogy erősödjön és növekedjen a missziós- és bennszülött papság képzésének lelki és anyagi támogatása.
A gyermekeket és kamaszokat hívja a misszió kalandjába, hogy felébressze bennük a missziós lelkületet, támogassa a keresztény szolidaritás iránti nyitottságukat.
Célja, hogy a papok és szerzetesek között a missziós lelkület elmélyítésével növekedjen a hivatások száma.
 
   
   
     
H-1223 Budapest, Jókai Mór u. 14. Tel/Fax: (+36 1) 226 4610 • E-mail: pmmmisszio@gmail.com
honlapkészítés