Az Afrikával foglalkozó szinódus alatt Erdő Péter a Vatikáni Rádiónak adott interjújában többek között rámutat arra, hogy Afrika számos problémája az egész emberiség problémája is. Válaszaiból egy-egy sajátos afrikai társadalmi társadalmi helyzetet is megismerhetünk.

Érezhető ezen a szinóduson, hogy az afrikai püspökök pontosan tudják, hogy most nem csak Afrikáról beszélnek. Bár az ő problémáik azon a kontinensen koncentráltabban jelennek meg mint más világrészeken, azok, a globalizáció világában az egész emberiség egyetemes problémái. A korrupciótól kezdve a szervezetlenségig, a már elért kulturális eredményeknek a szétmálásáig, az okatásnak a hanyatlása, az egészségügyben az anarchia jelei, azután maga az ember, aki mindezen problémák mögött áll és az emberi önzés. Aztán a féktelen hatalomvágy, az ún. politikai barkácsolás, vagyis az, egy-egy népen, országon, ideológiákat próbálnak ki, és az ottani népek szenvednek emiatt. Azt mondják, hogy ez a kísérletezés a legtöbb konfliktus, polgárháború és nyomorúság kiváltó oka. És sok minden van, ami az emberiség életében közös, természetesen a környezetvédelem, illetve a környezet pusztítása, a nagy nemzetközi cégeknek a gátlástalan, természetrabló tevékenysége, ezen kívül a hagyományoknak az eltűnése.

Gondoljuk meg, hogy például Angola vagy más hasonló ország népességének több mint fele nagyvárosban él. Elmenekülnek vidékről, ahol bizonytalanabb, nehezebb az élet, beözönlenek a városba, de ezekben az országokban törzsi nyelvek, törzsi szokások vannak, és aki abból kiszakad, gyökértelen ember lesz, és ez értendő az etikai területre is. Tehát erkölcsileg talajt vesztett tömegek gyűlnek föl a nagyvárosokban, akik nagy nehezen megtanulják ott az ország hivatalos nyelvét, mert már a szomszédjukkal sem tudnak a törzsi nyelven érintkezni. Azaz rendkívül bizonytalan egzintenciális helyzetű tömegek gyűlnek fel egy-egy helyen, és ez is a nyomorúságnak egyik fajtája.

Azután az oktatás: sok helyről halljuk a panaszt, hogy az államosított iskolák egyre rosszabb minőségben működnek, és amelyeket viszont nagy nehézségek mellett az egyházak, főleg a Katolikus Egyház tartanak fenn, vonzóak lesznek. Több tízezer katolikus iskola, 23 katolikus egyetem van jelenleg Afrikában, és ezek a segítő szeretetnek, az irgalmasságnak a cselekedeteit végzik, amikor a tudatlanokat tanítják. Egyébként egy különleges probléma az egyetemi ifjúság kérdése, hiszen Nyugat-Európában, sőt az arab világban is, vannak afrikaiak számára egyetemi ösztöndíjak. Ezek azonban nincsenek kihasználva azért, mert az adott országban olyanok a jogszabályok, hogy nem adnak kiutazási engedélyt, csak a gazdagok gyerekeinek. Tehát éppen akinek a legnagyobb szüksége lenne rá, hogy a tudás révén kiemelkedjen, azelőtt nem áll nyitva az út.

Az interjút Vertse Márta készítette, meghallgatható a Vatikáni Rádió honlapján .

Forrás: Magyar Kurír