Pápai Missziós muvek
PÁPAI MISSZIÓS MŰVEK

PONTIFICIE OPERE MISSIONARIE
PONTIFICAL MISSION SOCIETIES
Pápai logó
 
 
 
 
Misszió
Vatikáni dokumentumok
A Pápai Missziós Művek
Hírek, cikkek, archivum
Média
Támogatások

Amint engem küldött
az Atya,

úgy küldelek én is
    titeket (Jn 20,21)

MISSZIÓ
     ÚJ EVANGELIZÁCIÓ

II. János Pál pápa


az egyetemes
    misszió pápája

Kezdőlap
Ferenc pápa katekézise a názáreti család titkáról: A család megőriz bennünket.
Image
A napsütötte Szent Péter téren tartotta meg Ferenc pápa a Karácsony előtti utolsó katekézisét az általános kihallgatás során. A múlt heti bevezető után, amikor az októberi család szinódust értékelte ki, most egy új sorozatot kezdett. 
„A közelmúlt püspöki szinódusa a családról az első állomása volt egy olyan útnak, amely a jövő év októberében ér véget egy másik szinódusi közgyűléssel, mely a „Család hivatása és küldetése az egyházban és a világban” témával foglalkozik. Ezt az utat imádsággal és megfontolással kell kísérni, ami az egész egyház feladata. Azt szeretném, hogy a következő elmélkedések ebbe az útba illeszkedjenek. Ezért úgy döntöttem, hogy ebben az évben veletek együtt gondolkodom a családról, Istennek erről a nagy adományáról, amit kezdettől fogva a világnak adott, amikor Ádámot és Évát megbízta, hogy szaporodjanak és töltsék be a földet. Jézus az evangéliumban megerősíti ezt az adományt.

Karácsony közelsége nagy fényt vet erre a titokra – folytatta a pápa. Isten Fiának a megtestesülése a férfi és a nő egyetemes történetének új kezdetét nyitja meg. Ez az új kezdet pedig egy családnak az ölén történik meg Názáretben. Jézus egy családban született. Jöhetett volna látványos módon, mint egy harcos, mint egy császár.., de nem: egy családnak a fiaként jön el. Ez fontos, szemléljük a jászolban ezt a szép jelenetet! Isten úgy döntött, hogy egy emberi családban születik meg, melyet ő maga formált, valahol a római birodalom határszélén egy félreeső falucskában. Nem Rómában, a birodalom fővárosában, nem egy nagyvárosban, hanem egy szinte láthatatlan, sőt rosszhírű peremvidéken. Az evangéliumok is szinte szólásmondásként említik: „Jöhet-e valami jó Názáretből” (Jn 1,46). A világ számos részén talán még ma is így beszélünk, amikor egy nagyvárosnak a peremkerületéről hallunk. Nos, éppen ott, a nagy birodalom peremén vette kezdetét a legszentebb és legjobb történet, Jézus története az emberek között! És ott volt ez a család.

Harminc évig maradt Jézus ezen a határvidéken – hangsúlyozta Ferenc pápa. Lukács evangélista úgy foglalj össze ezt az időszakot, hogy „… alávetette magát (anyjának és atyjának). Mondhatná valaki: Igen ám, de az Isten, aki a megszabadításunkra jött, elvesztegetett harminc évet egy rosszhírű peremvidéken! Igen, de ő akarta ezt. Jézus útja a családban megtett út volt. Anyja megőrizte mindezeket a dolgokat a szívében, Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban Isten és az emberek színe előtt” (Lk 2,51-52). Szó sem esik csodáról vagy gyógyításról, tanításról – ebben az időben egyáltalán nem tanított -, vagy a hozzá tóduló tömegről. Názáretben látszólag minden „rendben” történik, egy hívő és dolgos zsidó család szokásai szerint. Dolgoztak, az anya főzött, elvégzett minden házimunkát, kivasalta az ingeket… tette az anyák dolgát. Az apa, asztalosként dolgozott, erre tanította fiát. Harminc éven át. De mekkora pocsékolás ez, atyám…! Az Isten útjai titokzatosak. Ami ott fontos volt, az a család! Nagy szentekből állt: Mária, a legszentebb asszony, szeplőtelen, és József, az igaz ember… A Család! – emelte ki katekézisében Ferenc pápa.

Biztosan meghatódnánk a történettől, ahogy a serdülő Jézus szembenézett a vallási közösség eseményeivel és a társadalmi élet elkötelezettségeivel; ahogy ácslegényként Józseffel együtt dolgozott, ahogy sajátos módon részt vett az Írások meghallgatásában, a zsoltárimádkozásban, és a mindennapi élet megannyi szokásos dolgában. Az evangéliumok, a maguk visszafogottságában nem említenek semmit Jézus ifjúkoráról, rábízzák ezt a feladatot a szeretetteli képzeletünkre. A művészet, az irodalom, a zene járta be a képzeletnek ezt az útját. Bizonyára nem nehéz elképzelni, ahogy az anyák megérezhették Máriának a Fia iránti törődő szeretetét. És az apák mennyi mindenről tudomást szerezhettek József, az igaz férfi példájából, aki életét arra áldozta, hogy eltartsa és védelmezze a gyermekét és jegyesét – a családját – főként a nehéz helyzetekben. Nem is beszélve arról, hogy a gyerekek mennyi bátorítást nyerhettek volna az ifjú Jézustól, hogy megértsék a legmélyebb hivatásuk ápolásának a szükségét és szépségét, továbbá hogy merjenek nagyot álmodni.

Jézus ápolta a hivatását, amiért az Atyja elküldte őt. Soha nem keseredett el, hanem növekedett a bátorságban, hogy előre jusson a küldetésével. Bármely keresztény család – ahogy Mária és József tették – mindenekelőtt befogadhatja Jézust, hogy meghallgassa, beszéljen vele, vigyázzon rá, védelmezze és együtt növekedjen vele és így tegye jobbá a világot. Készítsünk helyet a szívünkben és a mindennapjainkban az Úrnak. Ezt tette Mária és József is, és egyáltalán nem volt könnyű nekik, mennyi nehézséggel kellett szembenézniük! Az övéké nem egy színlelt család, nem egy irreális család volt.

A názáreti család elkötelez bennünket, hogy felfedezzük a család, minden család hivatását és küldetését. És ami harminc év alatt Názáretben történt, az megtörténhet velünk is: a szeretetet és nem a gyűlöletet honosítjuk meg, a kölcsönös szeretet tesszük közössé és nem a közömbösséget és az ellenségeskedést. Nem véletlen tehát, hogy a Názáret név jelentése „Az, aki megőriz”, miként Mária is, aki az evangélium szerint „megőrizte ezeket a dolgokat szívében” (Lk 2,19.51). Attól kezdve, valahányszor egy család, mely megőrzi ezt a titkot, legyen akár a világ legszélén is, ott Isten Fiának a titka működésben van. Jön, hogy megváltsa világot. Ez a család nagy hivatása: helyet készíteni Jézusnak, aki eljön, befogadni Jézust a családba, a gyerekek, a férj, a feleség, a nagyszülők személyében. Jézus ott van. Fogadjuk be őt, hogy növekedjünk lelkileg ebben a családban. Az Úr adja meg ezt a kegyelmet a Karácsony előtti utolsó napokban. Köszönöm. – fejezete be katekézisét Ferenc pápa.

A katekézis után Ferenc pápa felhívással fordult a zarándokok felé, hogy imádkozzanak vele együtt az elmúlt napokban az ausztráliai Sydney-ben és a pakisztáni Peshawar-ban történt embertelen terrorcselekmények áldozataiért. Az Úr fogadja be az elhunytakat a békéjébe, erősítse a családtagjaikat és térítse meg az erőszakhoz folyamodók szívét.

Forrás: Vatikáni Rádió
 
További írásaink

   5 éves a SZGYM

        AKTUÁLIS

MISSZIÓS
    RÓZSAFÜZÉR

 
 
HITTERJESZTÉS MŰVE
SZENT PÉTER APOSTOL MŰVE
SZENT GYERMEKSÉG MŰVE
MISSZIÓS UNIÓ
Célja, hogy támogassa a világméretů evangelizációt, és az egyetemes missziós lelkület terjedését.

Célja, hogy erősödjön és növekedjen a missziós- és bennszülött papság képzésének lelki és anyagi támogatása.
A gyermekeket és kamaszokat hívja a misszió kalandjába, hogy felébressze bennük a missziós lelkületet, támogassa a keresztény szolidaritás iránti nyitottságukat.
Célja, hogy a papok és szerzetesek között a missziós lelkület elmélyítésével növekedjen a hivatások száma.
 
   
   
     
H-1223 Budapest, Jókai Mór u. 14. Tel/Fax: (+36 1) 226 4610 • E-mail: pmmmisszio@gmail.com
honlapkészítés